Díszítsük fel együtt!

- közadakozásra szólít a Turista Egyesület -

Jombik Margit, 2021.04.13

A Turista Egyesület felhívása

„Díszítsük fel együtt!” jelszó alatt közadakozásra szólítja fel szimpatizánsait a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya. Az összegyűjtött pénzből az esztergomi Vaskapuhegyen lévő Magyarok Nagyasszonya szobor környékét szeretnék csinosítani egy díszkapu elhelyezésével, amelyet V. Smídt Róbert felvidéki szobrász- és fafaragó mester álmodott meg a helyszínre.

Az adományozás aktuális összegét a Turista Egyesület honlapján lehet követni:

esztergomi-turistak.hu

A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya 1911-ben alakult. Az egyesület szervezésében épült 1914-ben a ma is népszerű Menedékház a Vaskapuhegyre. Pár évvel később, 1921-ben ők állították a Magyarok Nagyasszonya szobrot, a Menedékház közelében.

Mária áldó tekintetét a Felvidék felé fordítja, így tesz a kisded Jézus is, aki apró jobbkezét áldásra emeli. Az egyesület elődei ezzel a gesztussal fejezték ki együttérzésüket az elszakadt magyarsággal szemben, a határmódosítással elszakítottak ily módon az Égi Patróna látóterében lehetnek ma is. Az már csak természetes, hogy az esztergomi turisták ezen a helyszínen ünneplik az összetartozás napját. Így történt ez 2020. június 4-én is, amikor megszületett a Magyarok Nagyasszonya Díszkapu felállításának gondolata. Idén a szobor állításának 100. évfordulója van, ezért tartják fontosnak, hogy a jelenlegi generáció is hozzájáruljon ehhez az alkotáshoz. A száz év alatt szinte megszakítás nélkül a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya gondozza a szobor környezetét, virágokat ültetnek, megtisztítják a gazoktól, a Magyarok Nagyasszonya szobor környezetének rendben tartásáról mindig is az egyesület tagjai gondoskodtak.

A százéves szobor állításának részletei

A szoborállítás közadakozásból valósulhatott meg 2021-ben és egy korabeli újság tudósítása szerint Schiffer Ferencz prelátuskanonok azon kikötéssel, hogy a felállítandó szobor Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, vállalta a szobor elkészíttetésének összes költségét. A szobor Varga Kálmán mérnök tervei szerint Grödenben (Dél-Tirol) készült el. Schiffer prelátuskanonok fedezte a szállítás költségét is. A hatalmas adomány ellenére Schiffer Ferenc nem kívánt részt venni sem a felszentelésnél, sem pedig a szobor felállításánál. A turista egyesület dalárdája, hogy háláját valamilyen módon mégis kifejezze, az ünnepséget megelőző vasárnap este szerenáddal lepte meg őt.

Ugyancsak szerenáddal üdvözölte Dr. Machovits Gyula prelátus-kanonok, ált. érseki helytartót is, aki a szobor körmenetét vezette, és a felavatási ünnepség egyházi részét tartotta a Vaskapuban.

E jeles napról, illetve az ünnepségről az Esztergom című lap 1921-08-17/95. száma részletesen beszámolt. Érdemes beleolvasni a korabeli tudósításba:

„A felszentelés hétfőn, Nagyboldogasszony ünnepén történt, mely egyszersmind a főszékesegyház búcsúnapja. Ez alkalomra a környékbeli falvak népe búcsújáró menetekben nagyszámmal zarándokolt az esztergomi bazilikába, amelynek szentélyében felvirágozott hordozható állványon állott vaskapui Magyarok Nagyasszonya szobor a Holló-cserkész csapat tagjainak diszőrsége mellett. Az ünnepi szentmisét, amelyre a Főszékesegyház hatalmas csarnoka zsúfolásig megtelt hivő közönséggel, Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás tartotta fényes segédlettel. Mise után szentbeszédet mondott, amely alkalommal őseink törhetetlen Boldogasszony tiszteletéről szólva, dicsérő szavakkal emlékezett meg a turisták nemes törekvéséről is, amelyet a vaskapui Magyarok Nagyasszonya szobor létesítése érdekében kifejtettek. A szobor ott fenn, a hegy ormán úgymond nemcsak bennünket fog eltölteni bizalommal a Magyarok Nagyasszonya iránt, hanem túloldali, elszakított testvéreinket is, akik felé a szobor biztató arca tekint. A nagy hatást keltett szentbeszéd után a főszékesegyházi énekkar az ősrégi "Boldogasszony Anyánk" kezdetű éneket adta elő, majd a főpásztor megszentelte a szobrot, melyet szentelés után a hívek százai mondták el előtte forró imádságaikat.

A körmenet délután 3 órakor indult el a szoborral Dr. Machovits prelátus vezetése mellett. A felvirágzott szobrot előbb a turista-egyesület tagjai vitték vállukon, majd a Kath. Legényegyesület és a Földmíves Ifjúsági Egyesület tagjai vették át. A hosszú úton szent énekeket zengedezve a hívek ezrei követték diadalútján a Vaskapui Magyarok Nagyasszonya szobrot. Ilyen körmenet még nem volt Esztergomban. Igen sokan könnyeztek a megható látványon.

Mintegy másfélórás út után a körmenet felért a helyszínre. A szobor elhelyezése után Machovich Gyula dr. rövid szentbeszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a magyar nép vallásossága hatásosabb tényező a hazánkat helyreállító munkában, mint a nemzetgyűlés törvényei és a hatóságok összes rendeletei. Buzdította a híveket, hogy sokszor imádkozzanak e szobor előtt Magyarország sorsának jobbrafordulásáért. A szentbeszédet litánia és Te Deum követte és a Himnusz eléneklése zárta be.

Az ünnepély egyházi részének befejezése után a turista dalárda a "Nem, nem, soha" című irredenta dalt énekelte el. Padányi Andor, a turista-egyesület elnöke szép beszédben megköszönte Dr. Machovich prelátusnak, hogy a körmenetet vezetni és a felállítás ünnepségét emelni szíves volt. Intette Esztergom közönségét, hogy a szobrot becsülje meg, fenntartását pedig hazafias és vallásos kötelességének ismerje. Utána Brutsy János a Magyar Turista Egyesület központja nevében üdvözölte az esztergomi osztályt örömünnepe alkalmából.

A kilátónál soha ennyien még nem voltak, mint ez alkalommal. A bejáratnál cukros és mézeskalácsos sátrak emlékeztették a közönséget arra, hogy itt "búcsú" van. Az egész környéket ellepték a kirándulók csoportjai, köztük számos fővárosi vendég. A dalárda szebbnél-szebb énekekkel szórakoztatta a közönséget. A földmíves leányok kongregációjának tagjai kedves szentképecskéket árusítottak a nap emlékéül. A felkelő hold a Vaskapura tekintve csupa örvendező arcot látott; a Mária-szobor éjszakába pirosló mécse előtt pedig az új Esztergom géniusza térdelt áldást kérve a városra és mindazokra, akiknek e feledhetetlen nap rendezésében része volt.“

Az eredeti szobor, amely a korabeli dokumentumok alapján művészien faragott és harmonikus színekben pompázó 1,20 méter magas volt, kék palásttal, piros béléssel, szegélyén aranyozott dísszel, karján a gyermek Jézussal, fején ragyogó koronával, 1946-ig állt a talapzatán, majd a turisták kicserélték a mai kőszoborra. Sajnos az eredeti szobor további sorsáról nincsenek információk. Az Esztergomi Osztály kötelességének érzi, hogy felvállalja az elődök örökségét ezen a téren is, ennek megfelelően rendszeresen gondozza és ápolja a szobor környékét. Minden év október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén pedig megemlékezést tart a szobornál az eredetileg is kitűzött célt szem előtt tartva. Ünnepi jelmondatuk: Teremtsük meg itt a SZERETET TERÉT!

Források: